| ÁLLAMFORMA: | köztársaság |
| FŐVÁROS: | Varsó |
| TERÜLET: | 312.685 km² |
| NÉPESSÉG: | 38.136.000 fő |
| HIVATALOS NYELV: | lengyel |
| PÉNZNEM: | lengyel złoty |
| GÉPKOCSIJELZÉS: | PL |
| IDŐZÓNA: | CET (UTC+1) |
Lengyelország Európa egyik legérdekesebb és legizgalmasabb országa, tele meglepetésekkel és látványosságokkal, valamint kedves és vendégszerető emberekkel. Mindenki megtalálhatja azt az ember alkotta vagy természeti szépséget, mely biztosítja, hogy az utazás igazi kulturális élményekben gazdag legyen. Az egyedi hangulatot árasztó városok és falvak, régi várak, csodálatos paloták, és kastélyok mutatják a viharos múlt harcait és örökségét és az elődök tehetségét és életét. A tavak, a tengerpart, a vadregényes hegyek aktív pihenésre serkentik a látogatót.

A 23 nemzeti park összterülete eléri a 300 000 hektárt – ami az ország területének pont 1%-a. Nyolc nemzeti park (a Babiogórski, Białowieski, Bieszczadzki, Kampinoski, Karkonoski, Słowiński, Poleski és a Tatrzański) szerepel a világ bioszféra rezervátumainak UNESCO listáján, a Białowieski Nemzeti Park pedig a Világ Kulturális Örökségeinek listáján. A természet rajongói a nemzeti parkokban egyedülálló mocsarakat láthatnak, megismerhetik a legnagyobb és legöregebb erdőkomplexumokat, valamint a tengerparti, mozgó homokdűnéket.
Találkozhatnak Európa legnagyobb állataival, a bölényekkel. A nemzeti parkok vonzzák a madarak szerelmeseit is: Lengyelországban megtalálható az Európában előforduló madárfajok körülbelül 80 %-a. A nemzeti parkokban vannak turistautak, úgynevezett „természeti ösvények”. A természeti múzeumok érdekes gyűjteményekkel rendelkeznek. Az idegenvezetők és a szakosodott utazási irodák professzionális szolgáltatásainak köszönhetően a turizmus legkülönfélébb fajtáinak lehet hódolni a nemzeti parkokban. A lengyel nemzeti parkokban tett látogatás alkalmával érdemes időt szentelni a majd minden nemzeti park közelében megtalálható egyéb turisztikai érdekességek felkeresésére is. Ilyen példa lehet a csaknem a főváros, Varsó elővárosaiban elterülő Kampinoski Nemzeti Park, vagy az Ojcowski, Krakkó közelében.
Lengyelország legmélyebb tava, a Hańcza tó. Ez egy meredek fenekű tó, kis barlangokkal telelyuggatva, majdnem 110 m mély, kristálytiszta vízzel. A dús oxigéntartalmú vízében ritka halfajok élnek. Ideális hely víz alatti túrázáshoz.
Fantasztikus formájú Góry Stołowe (Asztal hegyek). Ezek az egyedüli lemezes hegyek Lengyelországban, melyek vizszintes rétegekből épülnek fel. A szél és víz úgy alakította őket, hogy nem véletlenül kapták a következő neveket: Tű Foka, Lófej, Mamut.
Lengyelország legszárazabb csücse. Az egyetlen sivatagos része az országnak a 10 km-en át húzódó Błędowska Sivatag, mely a „Fáraó” című filmben „játszott”. Állítólag még nemrégen délibábokat is lehetett itt látni. Viszont a leghihetetlenebb homokra a Słowiński Nemzeti Parkban lelünk: monumentális vándorló homokdűnék, akár évi 10 m-t is megtesznek, melyek már betemettek néhány falut.

Közép Európa legnagyobb mocsarai a Bagna Biebrzańskie. Majdnem háromszáz féle mocsári – vízi madár él itt, valamint sok, már ritkán látható madár, mely Lengyelországnak ezt a legnagyobb nemzeti parkját választotta költőhelyéül.
Feltétlenül látogassuk meg a Puszcza Białowieska-t, az utolsó ősi erdőséget az Európai Síkságon. A Lengyelországban lévő területén a majdnem 400 szabadon élő európai bölényen kívül megtaláljuk itt a „tölgy” turista útvonalat, melyet többszáz éves tölgyek jelölnek ki. A tölgyek lengyel és litván hercegek és királyok neveit visleki, akik egykor a Rengetegben vadásztak.

A hihetetlen mértékű világháborús pusztítások után az egész nép rendkívüli összefogásának köszönhetően Varsó részben újjáépült. Az Óváros helyreállítása olyan sikeres lett, hogy - mint az egyetlen ilyen jellegű városrész-rekonstrukciót a világon - felvették az UNESCO Kulturális Világörökségének Listájára. Varsó nemcsak az Országgyűlés és az államhatalmi szervek központja, de Krakkó mellett Lengyelország legnagyobb kulturális, okatási, tudományos és művészeti központja is.
A hatalmas épületet -a Szovjetunió népeinek a varsóiaknak szánt ajándékát- 1952 és 1955 között emelték az orosz építész, Lev Rudnyev tervei alapján. Építése idején a kontinens második legmagasabb épülete volt. A palota rokonságot mutat a moszkvai szocreál toronyházakkal. Annak ellenére, hogy a közvélemény meglehetősen megosztott a Kultúrpalotát illetően (Sokan csodálják, mások leromboltatnák a szovjet elnyomás szimbólumát), a 230 méter magas toronyépület ma Varsó egyik legfőbb szimbóluma. Az épület a turisták számára is nyitva áll, a 114 méter magasan fekvő, az egész kilátó teraszára expresszliftek szállítják fel az érdeklődőket, ahonnan körpanorámában élvezhetik a lengyel főváros látványát. Egy régi varsói vicc szerint a város látképe innen a legszebb, mivel ez az egyetlen pont, ahonnan a torony nem látható.
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
A palota építését 1596-ban határozták el, amikor III. Vasa Zsigmond Krakkó helyett Varsót tette meg fővárossá. Az épületet 1598 és 1609 között építették itáliai mesterek, kora barokk stílusban, felhasználva a mazóviai hercegek már meglévő várkastélyát is. Az évszázadok során az uralkodók újra és újra átalakították a kastélyt. A Visztula folyó felőli késő barokk homlokzat III. Ágost idejéből származik, enteriőrje pedig Szaniszló Ágost-korabeli. Az épületet a II. világháború során a németek teljesen lerombolták, az újjáépítéssel 1988-ra készültek el.
A körzet onnan kapta nevét, hogy itt találhatóak a hajdani királyi lakóhelyek.Itt található a főváros műemléki épületeinek a többsége. A királyi út kezdete az Óváros és az Újváros, valamint a Királyi palota, a vége pedig a királyi Łazienki-park és a Belweder-palota.
A templomot a 15. század második felében építtette a ciszterci apácáknak III. Boleszláv mazóviai herceg özvegye, Anna. Az épületet 1518 és 1533 között kibővítették. Az 1660-as svéd megszállás idején szinte teljesen lerombolták, majd Józef Szymon Bellotti tervei alapján újjáépítették, immáron barokk stílusban. A gótikus szentély és a külső falak megmaradtak, a klasszicista homlokzat későbbi kiegészítés. A kolostor 1864-es bezárásakor a tempélom az egyetem fennhatósága alá került. Az egyik oldalkápolnában őrzik Varsó egyik védőszentjének, Gielniówy Władysławnak a relikviáit. A kolostorban érdemes megtekinteni az eredeti, 16. századból származó fedett árkádos folyosó hálóboltozatát.
Az épület helyén már a 17. század közepén is palota állt. Mai, klasszicista formáját 1919-re nyerte el. A II. világháború során a palotát számottevő pusztítás nem érte. A felújítást követően a Minisztertanácsnak adott otthont, és több fontos történelmi eseménynek adott otthont, itt írták alá például 1955-ben a Varsói Szerződést. A palota 1994 óta a köztársasági elnök hivatalos rezidenciája.
Szűz Mária mennybevitele-templom (Kościół Wniebowzięcia NMP)A templomot 1661 és 82 között építették a sarutlan karmelita szerzetesrend számára, valószínűleg Józef Szymon Belloti tervei alapján. A klasszicista homlokzat 1782-ből való, Efraim Schroeger munkája a klasszicizmus legkorábbi lengyelországi példája. Érdemes megtekinteni a Jan Jerzy Plersch által készített főoltárt, melynek leghíresebb eleme a romantikus stílusú Mária látogatása témájú szoborcsoport.
Szent Kereszt-templom (Koşciół qw Krzyża)A templom a 17. századi varsói egyházi építészet remek példája. Az eredeti Szent Kereszt-templomot az 1650-es évekbeli svéd invázió idején lerombolták. A jelenleg is látható barokk templomot Giuseppe Simone Bellotti tervezte és építtette 1679 és 1696 között. A II. világháború során az épület súlyos sérüléseket szenvedett, és a templombelső legnagyobb része elpusztult. A megmaradt részek közül a legérdekesebb a kereszthajó déli szárnyánál álló oltár, melyet Tylman van Gameren készített.
A Szent József temploma néven is ismert épület egyike azon kevés templomoknak, amelyeket nem pusztítottak el a II. világháborúban. A nővérek templomának építése a 16. században kezdődött, ám hamar félbeszakadt. A 18. században Karol Bay vette át az építkezés irányítását. Az Efraim Schroeger által tervezett homlokzatot 1763-ban fejezték be. A világháború viharait a templom szerencsésen átvészelte, a templombelső gyakorlatilag érintetlen maradt. Legértékesebb részei a hajó alakú rokokó szószék és a főoltár szoborfaragványai.
Staszic-palotaA klasszicista palotát Antonio Corrazzi építtette 1820-23 között. Hamarosan a Tudomány Barátainak Királyi Társasága nevű szervezet székháza lett. A második világháború óta a Lengyel Tudományos Akadémia és a Varsói Tudományos Társaság székháza. Az épület előtt áll a Nicolaus Kopernikusz tiszteletére emelt, 1830-ban leleplezett emlékmű.
Eredetileg Szépművészeti Múzeum volt, mai funkcióját 1916-ban nyerte el. A háborús károk ellenére képzőművészeti gyűjteménye rendkívül gazdag, az ókortól napjainkig minden korszakot felölel. A gyűjteményeket három szinten helyezték el. A földszinten található az ókori művészeti galéria, a Faras-gyűjtemény és a középkori művészeti galéria. Az első emeleten a lengyel művészeti gyűjtemény található. A külföldi anyag az első és a második emeleten kapott helyet.
Az épület 1925 és 1929 között épült, Kazimiers Skórewicz tervei alapján. Az Art-Deco domborművek Jan Szczepkowski munkái. A világháborús károk után az épületet jelentősen kibővítették egy szocreál stílusú szárnnyal, melyet Bohnan Piewski tervezett. A Szejm előtt 1999-ben avatták fel a Honi Hadsereg emlékművét.
Krakkó. Fél évezred királyi fővárosa többet látott az ország történelméből, mint bármely más lengyel város. Társaival ellentétben karcolás nélkül túljutott az utolsó világháborún, így falai, művészete, és hagyományai rengeteget megőriztek múltjából. A modern idők sem tudták megzavarni a város hangulatát, látképe meghatározó pontjai nem felhőkarcolók, hanem a vár, és a templomok tornyai. 1978-ban Krakkó belvárosa felkerült az UNESCO első Világörökség listájára
A domb a miocén korban (25-5 millió éve) keletkezett vetődéssel, jura időből származó mészkőből épül fel. A mészkő erősen karsztosodott, barlang is kialakult a domb oldalában (lásd: Smocza Jama - A sárkány barlangja). A wawel szó lengyelül vízmosásos szakadékot jelent, amely arra utalhat, hogy egykor egy földcsuszamlás két részre osztotta a dombot. Más elmélet szerint a wawel szó alatt mocsaras helyből kiemelkedő dombot kell érteni. A dombon történelmi épületek csoportja található:
* Királyi palota
* A waweli székesegyház
Az épület-komplexumot bástyarendszer, várfalak veszik körül. Az épületek, építmények többsége a középkorban illetve a reneszánsz korban épült, a középkorban a Wawelből irányították a lengyel államot. A Lengyel-litván unió megalakítása után a Wawel lett Európa egyik legnagyobb államalakulatának a központja. Ezt a státuszát csak a 17. században veszítette el, amikor Lengyelország fővárosává Varsó vált. Lengyelország feldarabolása után a Wawel az elveszett lengyel állam szimbólumává vált, demonstrációk, politikai akciók és találkozók állandó helyszíne lett.
A lengyel királyok egykori székhelye a Visztula fölé emelkedő dombon található, az óvárostól délre. A 9. században szláv törzsek telepedtek le a területen, az őket egyesítő lengyel Piaszt uralkodóház alapított itt először püspökséget, és építtetett templomokat. Vitéz Boleszláv uralkodó kezdte meg a terület megerősítését és a mai székesegyház elődjének építését. A 14. században épült ki a terület, Öreg Zsigmond uralkodása alatt vált az egyik legrangosabb, legékesebb európai palota-együttessé. A 17. század elején Varsó fővárossá válásával elvesztette fontosságát, a zavaros lengyel évszázadok alatt többször kifosztották, majd az ország felosztása után, 1846-tól osztrák katonák kaszárnyája lett.
1905-ben kezdődött el a palota restaurálása, de a közelgő világháborúk miatt nem sok ideje volt az országnak az egykori uralkodói székhely eredeti állapotának visszaállítására. A második világháborúban a megszálló náci kormányzó rendezte be itt irodáit és rezidenciáját. Szerencsére az elmenekülő lengyel kormánynak sikerült a Wawel legértékesebb műkincseit külföldre, főleg Kanadába szállítani. 1945ben, a felszabadító szovjet csapatok elől menekülve a nácik aláaknázták az egész épületcsoportot, de felrobbantani már nem tudták. Azóta az ország műemlékvédelme óriási munkával, teljes pompájában helyreállította ezt a nagyszerű műemléket.
Díszudvar
A királyi palotában egy háromszintes árkádos reneszánsz stílusú belsőudvar található, melyet Francesco Fiorentino építészmester tervezett, akit Budáról hívtak a Wawel kialakítására. A királyi palota második emeleti keleti szárnyán megmaradtak az eredeti festett frízek, melyek római császárokat ábrázolnak. A nagy méretű belső díszudvarában a középkorban számos bált, ünnepélyt, fogadást szerveztek. Itt volt a vitézi tornák színhelye is.
Lakótornyok
A királyi palotához négy lakótorony tartozik, a gótikus stílusú Dán-torony, Jordanka-torony és a Tyúkláb-bástya illetve a korabarokk stílusú Zsigmond-torony.
A királyi palota múzeuma
Miután a lengyelek visszaszerezték a várat az osztrák uralom alól, a vár felújítása után azonnal múzeumot alapítottak, igyekeztek többb egykori műtárgyat visszaszerezni és kiállítani.
Fegyvertár
A palota földszintje ma a fegyvermúzeumnak ad helyet. Számos korabeli nyílpuska, pallos, kard, sodronying, páncél, pajzs és ágyú van kiállítva.
Királyi magánlakosztályok
A palota eredeti termeit, királyi lakosztályai (Królewskie apartamenty prywatne) eredeti állapotukban újították fel illetve maradtak meg. Számos kora újkori szőttes, flandriai gobelin falikárpit, szőnyeg, festmény, bútor, falióra, porcelán van kiállítva a termekben. A legtöbb flamand-arras típusú faliszőnyegeket Zsigmond Ágost hozatta a lakosztályokba.
Dísztermek
A dísztermekben fogadták a középkorban az külföldi államok követeit, illetve voltak az uralkodó tróntermei. Számos faliszőnyeg, monumentális festmény, bútor maradt meg, a berendezés többsége a 16-17. századból származik. A Követfogadó terem a dísztermek egyike, "fejek termének" is nevezik, mert a mennyezetet egyedülálló módon 194 faragott fej díszítette, amelyből napjaikra 30 maradt meg. Említésre méltó a Sas-terem, ahol számos festmény, lovas kép van kiállítva. A palota legnagyobb terme a Szenátori ülésterem, itt tanácskozott a nemesi országgyűlés.
Kincstár
A Zsigmond-torony ad helyet a kincstárnak, itt őrzik a lengyel királyok koronázási jelvényeit, 14-18. századi ékszereket, díszes kardokat. A kincstár része a Hedvig-Jagelló-terem is, ahol a lengyelek nemzeti ereklyéje, a Szczerbiac (csorba kard), mely a 14. század óta a lengyel királyok koronázási pallosa.
A Wawel sárkánya vagy lengyelül a Smok Wawelski egy lengyel népi hagyományokból ismert szörny, mely a legenda szerint a Wawel-domb barlangjában, a Visztula folyó mellett, Krakkóban élt. A szörny a város megalapítása előtt pusztította a vidéket. A Wawel-katedrálisban található egy szobor a sárkányról, amely emléket állít Krakus hercegnek, aki megalapította a várost és palotát emelt a sárkány barlangja fölé. A Sárkány-barlang napjainkban kedvelt turista látványosság. A legendás mese szerint Krak herceg uralkodása idején az ismeretlenségből egy szörny tűnt fel és a Wawel-domb barlangrendszerében telepedett meg. Gyíkszerű, rövid lábú, éles fűrészfarkú lény volt, amely éjszakánként a falvakat járta és a baromfiállományt, kerteket, földeket tönkretette. Krak elrendelte, hogy a barlang bejárata elé mindenki élelmet vigyen, ám ez is kevésnek bizonyult és a sárkány tovább garázdálkodott a környéken. Végül egy leleményes cipész mester - Skuba Dratewka - egy birkabőrt kitömött szurokkal és kénnel, amit a sárkány megevett és szörnyű szomját oltva a Visztula folyóhoz ment, ahol olyan sokat ivott, hogy végezetül nagy robajjal szétrobbant. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből. A legenda másik változata szerint a sárkány békében élt a barlangjában, egészen addig, amíg Krakkó városa évente háromszáz ifjú szüzet adományozott neki. Miután ezt magtagadták, elkezdte pusztítani a vidéket, majd a legenda előző változathoz hasonlóan itt is egy cipészmester ölte meg. 1970-ben Bronisław Chromy acél szobrát állították fel a Sárkány-barlang előtt, a szobor hatlábú sárkányt formál, öt percenként tüzet lövel ki a szájából.
A Zsigmond-harang (lengyelül: Dzwon Zygmunta) nevét I. Öreg Zsigmondról kapta, a harang a Waweli katedrális Zsigmond-tornyábanban van felfüggesztve Krakkóban, Lengyelországban.
1520-ban Hans Beham készítette a lengyel hadsereg katonáinak megolvasztott fegyvereiből. Beham Nürnbergből érkezett a városba és a Wawel központjában a Florián-kapu közelében alakította ki műhelyét, a harangot is itt öntötte.
A harangot csak a legfontosabb események bekövetkezésekor szólaltatják meg, így pl. új pápa megválasztásánál, a háború kitörésekor vagy fegyverszünetkor, békekötéskor. Utoljára 2006-ban szólalt meg, amikor XVI. Benedek pápa Krakkóba érkezett. A harang megszólaltatásához 8-12 ember szükséges.
A harang átmérője 2,424 méter, a tömege 10 980 kg. A harang 196 Hz-en szól, a magassága 1,99 méter, a vastagsága 7-21 cm között van, térfogata 1,2 m³, anyaga bronz (80% réz, 20% ón). A harangon olvasható készítési dátuma, "MDXX", látható még rajta Zsigmond király arcképe, két címer (Lengyelország és Litvánia). A harang másik oldalán Szent Szaniszló ábrázolása található. Zsigmond király képe alatt az alkotó neve (HANS BEHAM VON NUREMBERG), Szent Szaniszló képe alatt pedig latin nyelven (JOHANNES BOHEMUS DES NUREMBERGENSIS) olvasható.
A Jordanka-torony (lengyelül: Wieża Jordanka) a krakkói Wawel királyi palotájának egyik lakótornya, a palota keleti szárnyán épült gótikus stílusban. A 14. században építették Nagy Kázmér lengyel király utasítására. Eredetileg védelmi célokat szolgált, később ezt a funkcióját elvesztette. 1520 és 1533 között a torony felső részét átépítették. Napjainkban a királyi palota múzeumának része, több mint 60 gótikus és reneszánsz olasz festmény van kiállítva benne.
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
Krakkó történelmi központja (lengyelül: Stare Miasto) Lengyelország legismertebb óvárosa, Krakkóban, Lengyelország régi fővárosában.
Több mint hét évszázada ez a fél négyzetkilométeres térség Krakkó központja. Az 1257es tatárjárást követően kapott a város szabad városi jogot, ekkor épült ki szabályos belvárosa és városfalai. A Rynek Glówny egyike Európa legnagyobb tereinek, egész évben pezsgő élettel, lépten-nyomon kávézók teraszaival, ma is működő virágpiaccal, éttermekkel, múzeumokkal, és gyönyörű történelmi látnivalókkal.
A főtér közepét elfoglaló, majd 100 méter hosszú épület eredetileg a 14. században épült. A gótikus vásárcsarnokot tűzvész pusztította el, mai reneszánsz megjelenését itáliai mestereknek köszönheti. Emeletén dísztermeket alakítottak ki, melyek ma a Lengyel Festők Képtára gyűjteménynek adnak otthont. A földszinti csarnokban ma vásárt találunk, lengyel és krakkói kézműves különlegességekkel.
A 14. században épített, és az 1800as években lebontott Városháza egyetlen megmaradt része a barokk kupolával díszített gótikus torony. A Történeti Múzeum egyik gyűjteményét találjuk itt, pincéje hangulatos borozónak ad otthont.
Pici román stílusú templom, a tér kialakítása előtti időkből származik, ma szinte elvész benne. Az itt álló 11. századi fatemplomban Szent Adalbert püspök misézett, aki Szent István keresztelője volt. Ma barokk stílusú kiegészítéseket találunk a templomon.
1898ban készült a nagy lengyel romantikus költő, Mickiewicz emlékére. A megszállás évei alatt a nácik első dolga volt elpusztítani, hiszen törekedtek a nemzeti öntudat megtörésére is. A felszabadulás után a krakkóiak első dolga volt a szoborcsoportot eredeti formájában visszaállítani.

Megragadó szépsége rendellenességében rejlik, ugyanis tornyai nem egyformák. A legenda szerint két rivális testvér vetélkedése a tornyok különbségének magyarázata. Az egyik 81, a másik 69 méter magas. Krakkó büszke polgárai építtették, hogy méltó párja legyen a királyi Wawel Székesegyháznak. Egy másik legenda alapján, a templom őre a várost megrohamozó tatár seregeket észrevéve trombitaszóval riasztotta az őrséget, ám egy tatár nyíl eltalálta, megszakítva a vészjelzést. Emiatt, a mai napig óránként felhangzik a magasabb toronyból a trombitaszó, hogy aztán kurtán-furcsán véget érjen, emlékezvén a lenyilazott őrre. Ez a trombitaszó a hejnal, ami a magyar hajnal, azaz hajnali ébresztő szóból került a lengyel nyelvbe Báthori István idején. A templom belsejében láthatjuk a gótika magasba szökő íveit, hivalkodó barokk elemeket, és a reneszánsz jellemzőit is. A templom bejáratától jobbra találjuk a csodatévő czestochowai „fekete madonna” egy gyönyörű másolatát. A szentély freskóit a századforduló legnagyobb festője, Jan Matejko készítette. A templom és talán egész Lengyelország legértékesebb műemléke Wit Sztwosz késő gótikus szárnyasoltára. A monumentális alkotás 11x13 méteres, és a művész 12 évébe került az elkészítése. Az oltár Mária és Jézus életének minden fontosabb mozzanatát ábrázolja. A magyarországi gótika legjelentősebb alakja, Lőcsei Pál valószínűsíthetően Wit Sztwosz műhelyében tanult, művei legalábbis az ő hatásáról tanúskodnak. Az oltárt a megszálló nácik Nürnbergbe szállították, a háború után került vissza eredeti helyére.
A Ryneket szegélyező házak mindegyikének története van, íme ezek közül néhány:
Eredetileg a 14. századból származó épület, homlokzata lombfüzéres díszítéseit a 18. században kapta. 1364ben fontos királytalálkozó színhelye volt. A gazdag Wierzynek család itt látta vendégül a lengyel, cseh, ciprusi, dán és magyar királyt. Emeletén száz éves étterem működik
17. századi épület, udvarán oszlopos loggiával és barokk díszkúttal. A legenda szerint itt élt a tudós Twardowszki, aki az örök fiatalságért cserébe eladta a lelkét az ördögnek. Az ördög csak annyit kötött ki, hogy Twardowszkinak tilos Rómába mennie. Ez könnyen tartható feltétel volt. Az ördög az idő múlásával megbánta engedékenységét és csapdát állított. Kocsmát nyitott a városban „Róma” névvel, amit a gyanútlan, és borissza Twardowszki meg is látogatott. Eljött az idő hát a pokolba költözéshez, de a találékony Twardowszki meggyőzte az ördögöt, hogy előbb töltsön el egy hetet a feleségével. Az ördög a hét letelte előtt megszökött, meggyőződve, hogy áldozata élete a földön is pokol. Az örökifjú Twardowszkit végül egy kakas felvitte a Holdra, ahonnan minden este pókhálón ereszkedik le kedvenc krakkói kocsmáiba.
Szilézia történelmi fővárosa rengeteg kultúra lenyomatát őrzi. Lakosságát tekintve a negyedik legnagyobb és az egyik legrégibb lengyel város. Wrocław a Sziléziai Alföld közepén fekszik, azon a helyen, ahol az Odera több ágra szakad tizenkét kisebb-nagyobb szigetet alkotva. Összesen több, mint 100 hídja miatt szokás a "hidak városa"-ként is aposztrofálni. Wrocław Varsó után a legnagyobb pénzközpont Lengyelországban.
A wrocławi egyetemet I. Lipót császár alapította 1702-ben, mint akadémiát. Az intézményt 1811-ben emelték egyetemi rangra. Az impozáns barokk épület központi része az 1728-41 között épített híres tanácsterem, az Aula Leopoldina. Az első emeleten található díszterem a legnagyobb világi épületbelső a városban. Aranyozott belső stukkódíszítései, faragványai ámulatba ejtik a szemlélőt. A bölcsességet, a tudást, a tudományt, valamint az akadémia alapítóit dicsőítő festmények Christoph Handke munkái.
Wrocław központi piactere a krakkói után a második legnagyobb ilyen tér. Középtengelyében a Városháza épülettömbje helyezkedik el, körül pedig a legkülönbözőbb korban épült házak láthatóak, a reneszánsz kortól egészen a 20. századig. A tér nyugati oldalán található az Arany Napház 1727-ben emelt épülete, melyben ma Medálmúzeum működik. Ezen az oldalon található az ún. Hét Választó-ház, melynek festményei 1672-ből származnak. Dél felé haladva jutunk az 1587-89 között épült Griff-házhoz, melynek belső tornácos udvara érdemel említést. A tér keleti oldalának két kiemelkedő épülete a szecessziós Phoenix-áruház és az 1713-ban emelt Arany Kutya névre hallgató polgárház. Az északi oldalt a második világháború után teljesen újjáépítették. A tér sarkától nem messze, a Szent Erzsébet-templommal szemben két ministránsház áll, a reneszánsz Jaś és a 18. századi barokk Małgosia.
Szent Erzsébet-templom (Kościół św Elźbety)A város egyik leghatalmasabb templomának tornya már messziről meghatározza a Piactér képét. A gótikus bazilikát a 14. században építették egy korábbi templom helyén, a tornyot 1452-ben fejezték be. Az épület komoly károkat szenvedett a háborúk, tűzvészek és balesetek egymást követő sorában. Az 1976. évi tűzvész például tönkretette a tetőt és a barokk orgonát. Az épületben több száz sírkő maradt fenn, melyek a sziléziai kőfaragás átfogó gyűjteményét képezik a gótikától a klasszicizmusig.
A wrocławi városháza a közép -és kelet-európai gótikus építészet egyik legjelentősebb példája. Jelenlegi formáját az 1470 és 1510 között elvégzett átépítéskor nyerte el. Az épület déli oldalát 1871 körül neogótikus kőfaragványokkal díszítették. A városházában néhány késő gótikus, illetve reneszánsz kapuzat, valamint számos hatalmas, boltozatos terem található, melyek közül a legnagyobb a földszinti, hármas tagolású Nagyterem. A bejáratnál a vígjátékíró Aleksander Fredro tiszteletére 1871-ben szobrot emeltek, mely Leonard Marconi munkája.
Mária Magdolna-székesegyház (Katedra św marii Magdaleny)A hatalmas székesegyházat 1330 és a 15. század közepe között emelték, helyén korábban egy 13. században épült templom állt. A székesegyházban egy 1579 és 1581 között Friedrich Gross által készített reneszánsz szószék, egy gótikus kő szentségtartó, valamint különböző korokból származó sírkövek találhatók. Az északi portál a 12. sz. végi román épületszobrászat remek példája, melyet a lerombolt olbini bencés kolostorból szállítottak ide 1546-ban.
Gdańsk (Danzig) Lengyelország egyik leglátványosabb városa, melyet gyönyörű épületei és több mint ezer éves története tesz egyedivé. Évszázadokon keresztül az ország leggazdagabb városa volt. A II. világháború során szinte teljesen lerombolták, de az újjáépítéskor visszanyerte sajátos történeti hangulatát. Gdańsk ma Sopottal és Gdynia városával együtt alkotja a Trójmiasto (Hármas város) városegyüttest.
Európa legnagyobb középkori téglatemplomának építése 1343-ban kezdődött, és majd' 150 évig tartott. A 100 m hosszú főhajót is magában foglaló utolsó építészeti szakasz Henryk Hetzel nevéhez fűződik. 1529-től egészen az épület II. világháborús lerombolásáig a Mária protestáns templom volt. A háború utáni újjáépítés óta a gótikus, manierista és barokk stíluselemeket is tartalmazó belső berendezés is megújult és ismét eredeti fényében ragyog. Közülük meg kell említeni a 15. századi Tízparancsolat-táblát és a Csillagászati órát, valamint a 17. századi Jótékonysági fatáblát.
Az első városházát 1298 után építették II. Świętopełk gdański-pomerániai fejedelem parancsára, ez az épület később a Hanza-szövetség irodájaként szolgált. A jelenlegi épületet 1327-ben kezdték építeni, gótikus stílusban. 1486-1488 között, a számos átépítés egyikének alkalmával egy elegáns tornyot építettek hozzá. Az 1556-os tűzvész után az épületet manierista stílusban újították fel. Belső tereit 1593 és 1608 között a kor legnevesebb festői és kézművesei (Többek között Hans Vredeman de Vries , Izaak van den Blocke és Simon Herle) díszítették. A városháza amellett, hogy reprezentatív célokat szolgált, egy időben a király lakhelye is volt. Lenyűgöző belső terei közül kiemelkedik az ún. Vörös terem, mely valaha a Nagy Tanácsterem volt. Az épületben napjainkban a Gdański Történeti Múzeum kiállításait tekinthetjük meg.
Európa egyik legcsodálatosabb ipari emléke, mely a maga nemében egyedülálló a középkorban, mára a város első számú jelképévé vált. A 14. században épült, mai formáját az 1440-es években nyerte el. Kettős funkciót lát el, egyrészt városkapu, másrészt kikötői daru. A teljesen fából épült darut két kör alakú téglából való bástya közé húzták fel. A szerkezetet taposómalmot hajtó emberek működtették, amely így akár 2 tonnányi súlyt is képes volt a magasba emelni. A daru 1945-ben a tűz martaléka lett, az újjáépítés során az egész belső szerkezetét felújították. Ma a Központi Tengerészeti Múzeum működik benne.
A nagy malom egyike a legnagyobb középkori ipartörténeti műemlékeknek. A Német Lovagrend uralma alatt építették, az építkezés 1350 körül fejeződött be. Az épület téglából épült, tetejét egy magas, meredek lejtésű nyeregtető zárja le. A malom előtt egy kétemeletes pékség áll kéménnyel, amely a malom oromzatával szemben lévő tető magasságáig ér. A malom mellett állt 12, majd 18 nagy lyuk, melyekhez a különböző funkciójú malomkövek kapcsolódtak. A műemlék 1945-ben a tűz martaléka lett, de a háború után helyreállították. Ma bevásárlóközpontot találunk benne.


A Długi Targ és folytatása, az Ulica Długa (Gdańs régi főutcája) a város legvonzóbb utcái. A hangulatos óvárosi utcaszakaszt keleten a manierista Zöld-kapu, nyugaton pedig az 1612-1614-ben, szintén manierista stílusban épült Aranykapu határolja, melyet leginkább a városi ceremóniák alkalmával használtak. A két sétálóutcát régi polgárházak szegélyezik, melyekben valamikor a város leggazdagabb polgárai laktak. A mára szépen felújított házsorok határozzák meg a városról kialakult általános képet. Említést érdemel a reneszánsz stílusú Ádám és Éva háza, az ún. Oroszlán-vár, valamint a 37. sz. alatti , faragványokkal gazdagon díszített ház.
Az óváros legrégebbi és egyik legjelentősebb plébániatemplomát Gdańsk-Pomeránia fejedelme építtette 1227 és 1239 között. A 14. században jelentős átépítések történtek, ekkor alakították ki többek között a templom keleti oldalán lévő s
zentély gótikus oromzatát. A 76 m magas tornyot 1486-ban építették. A világháborúban nemcsak ezt rombolták le, hanem elpusztult vagy nyoma veszett az értékes gótikus, manierista és barokk belső berendezésnek is. A megmenekült darabok közül említést érdemelnek Anton Möller és Izaak van den Blocke festményei, Johannes Hevelius csillagász 1659- ből való sírboltja, valamint különböző polgárok barokk síremlékei.
A templomot egy Szt. Magdolna-titulusú 14. századi szentély helyén emelték 1374-ben. Itt voltak közszemlére téve a látnok Szt. Brigitta maradványai, amikor Rómából a svédországi Vadstenába vitték. Nem sokkal ezután itt alapították meg a Szent Brigitta nővérek kolostorát. A mellé epülő templomot 1514 körül fejezték be. A gótikus templom téglaborítású, az 1653-ban készült harangtorony (Peter Willer munkája) már nem. A markáns templombelső hatásos ellenpontjai a modern oltárok, sírkövek és szobrok, melyeket ma is láthatunk. Közülük a leghíresebb a lenhyel titkosszolgálat által 1984-ben meggyilkolt Jerzy Popiełuszko atya emlékműve. A Brigitta-templom az 1980-as években mint a Szolidaritás tagjainak szent helye vált ismertté a világban.
Lengyel Posta épületeAz épület 1939-ben a II. világháború első napjaiban vált világhírűvé, amikor a németek szeptember 1-jén hajnalban megtámadták az akkor egyébként szabad városi státuszú Danzig lengyel postahivatalát. A postai alkalmazottak 15 órán át hősiesen ellenálltak a túlerővel szemben. Október 5-én a náci katonák több, mint 30 postást végeztek ki a Zaspa temetőben. A hősök emlékét egy, a Postamúzeumban felállított szobor hirdeti.
Oliwa-székesegyházA város északnyugati kerülete, mely ma a város zöldövezete, egykoron a ciszterci rend központja volt. Ők építették a gótikus székesegyházat és a hozzá tartozó kolostort egy 13. századi román stílusú templom helyére, mely az 1350-es tűzvészben elpusztult. Külseje a rengeteg átalakítás ellenére megőrizte gótikus formáját, míg a templombelsőt barokk stílusban újították fel. Orgonája messze földön híres, mint ahogyan manierista stílusú kórusa is, melyet apostolokat ábrázoló domborművek díszítenek. A szentélyben a lengyel királyoknak és pomerániai fejedelmeknek, illetve a székesegyház alapítóinak portréi láthatóak.
Az ország k
özépső régiójában fekvő település Lengyelország második legnagyobb városa. Hagyományosan a textilipar központja, alapvetően a 18. századtól kezdődő iparosodásnak köszönheti fejlődését. Ugyanakkor Łódź a társadalmi ellentétek városa is: ezt leglátványosabban építészetében érhetjük tetten. Több száz gyár, illetve fényűző villa mellett a gyári munkások nyomornegyedbe illő viskói, illetve a szocialista időszak panelremekei csúfítják a városképet. Łódź lakossága napjainkban megközelíti a 800.000-et.
Plac Wolności a klasszicista városházával 1827-ből.
Ulica Piotrkowska – Európa egyik leghosszabb sétálóutcája, mely mentén eklektikus és szecessziós lakóházak sorakoznak a 19. és 20. századról, többek között:
Maksymilian Goldfeder palotája 1892-ből (ul. Piotrkowska 77)
Eklektikus lakóház „Gutenberghez” 1896-ból (ul. Piotrkowskiej 86)
Juliusz Heinzel neobarokk palotája 1882-ből (ul. Piotrkowskiej 104, jelenleg a városi hatóságok székháza)
Wilhelm Schweikert palotája a 20. század elejéről (ul. Piotrkowska 262/264, jelenleg az Instytut Europejski w Łodzi székháza)
Karol és Emil Steinert neoreneszánsz palotája 1896-ből (ul. Piotrkowska 272)
Ludwik Geyer udvara 1833-ból (ul. Piotrkowska 286.)
Meyer passzázs – privát utca eklektikus lakóházakkal 1886-ból (Jelneleg ul. St. Moniuszki)
A Poznański család palotái:
Izrael Poznański neobarokk palotája 1898-ból (ul. Ogrodowa 15, jelenleg Łódź várostörténeti múzeuma)
Maurycy Poznański palotája 1896-ból (ul. Więckowskiego 36, jelenleg łódźi szépművészeti múzeum)
Karol Poznański neoreneszansz palotája 1904-ből (ul. Gdańskiej 32, jelenleg łódźi zeneakadémia)
Karol Scheibler palotája 1865-ből (például Zwycięstwa) (jelenleg łódźi filmmúzeum)
Edward Herbst rezidenciája 1876-ból (ul. Przędzalnianej 72, jelenleg a łódźi szépművészeti múzeum részlege)
Robert Biedermann palotája 1878-ből (ul. Kilińskiego 2.)
Arnold Stiller neoreneszánsz villája 1893-ból (ul. Jaracza 45, jelenleg étterem, klubok és irodák vannak benne)
Jakub Hertz palotája 1898-ból (al. Kościuszki 4, jelenleg a łódźi orvosi egyetem rektori hivatala)
Rudolf Keller neobarokk villája 1893-ból (ul. Gdańska 49/53.)
Reinhardt Bennich palotája 1904-ból(ul. Gdańskiej 89.)
A łódźi erőmű kis palotája (ul. Gdańskiej 107.)
Reinhold Richter szecessziós villája 1904-ből (ul. ks. Skorupki 6/8, jelenleg a łódźi műszaki egyetem rektori hivatala)
Leopold Kindermann szecessziós villája 1903-ból (ul. Wólczańska 31/33, jelenleg a városi képtár épülete)
Az egykori Kopisch fehérítőjének klasszicista épülete 1826-ból (ul. Tymienieckiego 5, jelenleg bank)
Henryk Grohman neoreneszánsz villája 1892-ből (ul. Tymienieckiego 24/26, jelenleg a művészeti könyvek múzeuma)
Leon Kaufman szecessziós villája 1911-ből (ul. Żeromskiego 96, jelenleg bank)
„Régi temető”: katolikus, evangélikus és ortodox temető műemlék síremlékekkel, alapítva 1856-ban (ul. Ogrodowa 39/43.)
Zsidó temető Bałutyban (ul. Bracka 40.), alapítva 1892-ben. Európa legnagyobb zsidó temetője (200 000-nél is több sír 42 hektáron), a világ legnagyobb zsidó síremlékével (Izrael Poznański síremléke)
Ferences rendi kolostor épületcsoportja (ul. Okólnej 185.):
Szent Antal barokk temploma (1723)
Kolostorépület (1746)
Fakápolnák csoportja (ul. Wycieczkowej 75.)
Szent Antal kápolnája (1676)
Szent Roch kápolnája (18. század eleje)
Szent József római katolikus fatemploma (1768, ul. Ogrodowa 22, áthozva a Stare Miastóból)
A Szent Kereszt felmagasztosulása neoromán római katolikus temploma (1880, ul. Sienkiewicza 38.)
Alekszandr Nyevszkij ortodox neobizánci temploma (1884, ul. Kilińskiego 56.)
Szentháromság neoreneszánsz evangélikus templom (1891, Plac Wolności, jelenleg római katolikus)
Szent János neoromán evangélikus templom (1884, ul. Sienkiewicza 60, jelenleg római katolikus)
Szent Máté neoromán evangélikus temploma, (1928, ul. Piotrkowska 283.)
Mária mennybemenetele római katolikus neogótikus temploma (1897, Plac Kościelny)
Szent Stanisław Kostka neogótikus római katolikus katedrálisa és püspöki palota (1912, ul. Piotrkowska 265.)
Ludwik Geyer klasszicista szövődéje, ún. „Biała Fabryka” (fehér gyár) (1835 – 1837, ul. Piotrkowska 282/284, jelenleg textilipari múzeum)
Izrael Poznański eklektikus gyárépület-csoportja (1872 – 1897, ul. Ogrodowa)
Karol Scheibler eklektikus gyárépület-csoportja, (1855 – 1914 például Zwycięstwa 2., ul. ks. W. Tymienieckiego és ul. Kilińskiego)
Karol Scheibler munkásainak lakótelepe, „Księży Młyn” (1873 – 1900 ul. Księży Młyn, ul. Przędzalniana, ul. Fabryczna, ul. ks. W. Tymienieckiego)
Tűzoltóság épületcsoportja (1878, ul. ks. W. Tymienieckiego 30.)
Ludwik Grohman eklektikus szövődéje (1896, ul. Targowa)
Łódźi állatkert – ul. Konstantynowska, alapítva 1938-ban
Łódźi botanikus kert – ul. Krzemieniecka, 64 hektárnyi területen 9 tematikus részleg: lengyel flóra, japánkert, növényrendszertan, alpinárium, arborétum, dísznövények, ipari és gyógynövények, növénybiológia, növények a parkban.
Pálmaház a legrégebbi łódźi parkban, a Źródliskában – ul. Piłsudskiego
Łagiewnicki erdő: Európa legnagyobb városmenti erdeje, melynek egy része természetvédelmi terület
Łódźi parkok – több mint 30 park van Łódźban
Rudzka Góra hegy – ul. Starorudzka hegyi kerékpár pályákkal, 800 méteres szánkópályával
Híres łódźiak utcai szobortára, ul. Piotrkowska
A világ legnagyobb grafittije: több, mint 900 m² felületű – ul. Piotrkowska 152.
0-ás műemlék villamosvonal, minden nyári vasárnap közlekedik
Centrum Manufaktura, Európa egyik legnagyobb bevásárló és szórakozó központja – ul. Ogrodowa 17.
A Warta folyó két partján fekvő Poznań több mint félmilliós lakosságával Lengyelország legnagyobb városai közé tartozik. Jelentős kulturális, egyetemi, tudományos és művelődési centrum, élénk művészeti élettel. Nemzetközi vásárai világhírűek. A város igen gazdag történelmi múlttal rendelkezik, itt alakult ki a 10.század végén a Mieszko által alapított Lengyel királyság első fontos központja, mely aztán sokáig királyi székhely maradt. Poznań műemlékei minden évben turisták ezreit vonzzák.
A város területén az első templomot nem sokkal a kereszténység felvétele után építették, ez egy ókeresztény bazilika volt. 1034-1038 között, a pogánylázadások idején az épületet lerombolták, ezt követően alakult ki a templom román architektúrája. Később gótikus és barokk stílusban is átépítették, majd a II. világháború után gótikus formájában állították helyre. Az ókeresztény és a román maradványok ma a kriptában láthatóak. Az 1834-1841 között épült kápolnában látható a Lengyel királyság első két uralkodójának, I. Mieszkónak, illetve I. Vitéz Boleszlávnak a sírja. Említést érdemel még a gótikus szárnyas főoltár, valamint Benedykt Izdbieński püspök sírja.
Az 1310-ben gótikus stílusban épült városházát a 16. században Quadro itáliai építész reneszánsz stílusban értelmezte újra, monumentális méretekben. A II. világháború utáni helyreállítás során az épület a 16. századi formáját nyerte vissza. Az épületben ma a Városi Múzeum kiállításai láthatók. A múzeum alagsori helyiségeiben a város kialakulásáról szóló tárlat látható, az emeleten, az egykori bírósági teremben 18. századi mennyezetfreskókat csodálhatunk meg. Itt őrzik Napóleon hős tábornokának, Henryk Dąbrowskinak a szívét. Az egyik leglátványosabb helyiség az ún. reneszánsz terem. A második emeleten a város hírességeit felvonultató arcképgaléria található.
Az impozáns teret színes homlokzatú polgárházak szegélyezik, melyek közül kiemelkedik a reneszánsz stílusú Városháza. A Rynek épületeinek alsó szintjein többnyire éttermeket, vendéglőket, bankokat találunk, a térről kivezető utcákban pedig elegáns üzletek sorakoznak. 1945-ben a városért folytatott küzdelem során a Piactér néhány házát a földig rombolták, újjáépítésükre a világháború után került sor. A tér épületei közül említést érdemel az 1796-1798 között épült Mielźyński-palota, illetve a Działynski-palota.
A palota Litvánia nagymarsallja, Władysław Gurowski számára épült a 18. század végén, barokk stílusban. 1785-1787 között alakították ki a ma is látható klasszicista főhomlokzatot, melynek csúcsán hatalmas sas szobra látható, római katonákkal körbevéve. Az épület fontos szerepet játszott a lengyel történelemben is, a szellemi élet egyfajta központjává vált, és a szabadságért vívott harcok kiindulópontja lett. A lengyelországi felkelések idején itt szervezték a mazoviai területek önkéntes csapatait. A palota ma a Lengyel Tudományos Akadémia poznani székháza.
Lublin kétségtelenül Kelet-Lengyelország fővárosa. Az évszázados, soknemzetiségű hagyományának köszönhetően a város neve nemcsak több nyelven ismert, de ábécékben is. A város Lengyelország keleti kapuja, közvetlen összeköttetéssel Kijevbe és Odesszába. Az idők folyamán a város a lengyelországi zsidóság önkormányzatának a székhelye lett – a Zsidó Szejmmé, valamint a lengyel Királyi Bíróság székhelye is. Lublin Lengyelország egyik legrégebbi városa, ezért minden korszakból találunk emlékeket.
A várdombon álló várat a 12. században építették. A 13. században előbb egy bástyát építettek az eredetileg földsáncos gerendavárhoz, majd egy kerek lakótoronnyal (donjonnal ) is kiegészítették. Az 1341. évi tatárjárás visszaverése után Nagy Kázmér építette meg a gótikus várat, téglafalakkal, bástyákkal véve körül a várdomb alját. Zygmund Stary (Öreg Zsigmond) uralkodása idején (1520-ban) kibővítették a várat. Ekkor épült torony a második és a déli szárnyon. Feltehetően a király akaratára építette át Bertoleni Berecci a lakhelyeket korhű reneszánsz stílusban. Ezt követően az egész várerődítményt tölgyfából készült cölöpzettel vettek körül, megerősítve ezzel oldalait. A 16. század elején reneszánsz stílusban átépítették és kibővítették a várkastélyt – pincéiben a börtönöket – földszintjén a várnagy lakását (a kincstárt) és a tanácstermeket helyezték el, míg az emeletet a királyi lakosztályok foglalták el. Itt szállt meg 1568/1569 évfordulóján Zsigmond Ágost király, s itt hirdették ki a lengyel–litván uniót 1569. július 1-jén. A 17. században indult romlásnak a királyi
várpalota, a század közepén dúló háborúságok következtében. Az épületet ettől az időtől kezdve sokáig elhanyagolták. Felújítására a 17. században került sor, amikor Firlej Mikolaj rekonstruálta az épületet. Ám Lengyelország 3. felosztása után a vár újra romos állapotba került. 1815-ben a vár helyére börtönt terveztek, de ennek kivitelezésére csak 1825/26-ban került sor. Az új épület gótikus stílusban épült neoklasszikus elemekkel ötvözve. Az épület terveit valószínűleg Jan Strompf készítette Jakub Hempl segítségével.
A vár területén helyezkedik el a Vármúzeum részeként. Valószínűleg 1327 előtt épült. A 15. század elején készült freskói ritkaságszámba mennek. A 14. századi egyhajós, nagy kázméri kápolnát Jagelló Ulászló díszítette freskókkal. Festésükkel az orosz földről vagy Halicsból származó Andrzej mestert bízta meg. A templom építését 1418-ban fejezték be, amelyre a szivárvány boltív alatt található cirillicával írt templomalapító tábla emlékeztet. A bibliai jeleneteken kívül, melyek a templom falát díszítik, Jagelló Ulászló két portréja is megtalálható. Az egyiken Szent Jagelló Ulászlót lovon ülve, koronával és keresztes lándzsával a bizánci freskók Szent Györgyéhez hasonlóan ábrázolja, a másik ábrázolása (az előcsarnok egyik vakboltív fülkéjében) amikor Ulászló mint alapító a templomot Szűz Máriának ajánlja fel. A sokszínűséget több festési technikával érték el, a száraz és nedves vakolatra temperával festettek. Ritka jelenség ez a bizánci stílusú freskókkal díszített (mindvégig katolikus) gótikus templom, ahol a nyugati és keleti stílusirányzat érdekes egymásra hatását figyelhetjük meg, s egyben a középkori építő- és festőművészet megragadó összhangját élvezhetjük. A vár börtönné való átalakítása idején (1823 és 1826 között) a templomot összekötötték a neogótikus építményekkel, így már a börtön kápolnája lett. Ezt a kápolnát mind belül, mind kívülről újravakolták, amivel tönkretették a gyönyörű freskókat és festményeket. A 19. század végén a várkápolna nagy átalakításokon esett át: lebontottak a belső lépcsőket, a főbejáratot pedig átalakították ablakká. 1897-ben Smolinski József felfedezte a 15. századi polichrámiát. 1917 és 1918 között a freskók többi részletét is feltárták. A 20. század ötvenes éveiben, miután a kulturális örökség részének tekintették, elkezdődött a templom alapos renoválása. Leverték a belső vakolatot és rekonstruálták a már műemléknek számító freskókat és festményeket. A festmények rekonstruálása véglegesen a kilencvenes években fejeződött be.
Jezsuita templomnak épült római mintára. Elsődleges formáját 1586-ban Jan Bernard építész jezsuita szerzetes tervei alapján nyerte el. Jezsuita templomként működött mindaddig, míg a szerzetesrendet fel nem oszlatták. Ezután a templomot Keresztelő Szent János és János evangélista tiszteletére katedrálissá építették át (a XIX. században). Ez főként a homlokzat klasszikus stílusú átépítését jelentette (Antoni Corazzio tervei alapján) és a templom oszlopcsarnokokkal történő kiegészítését. A katedrálishoz mindkét oldalról egy-egy kápolna tartozik. A turisták körében nagy érdeklődésnek örvend a visszhangzó sekrestye, a bronz keresztelőkút és a kincstár illúziókeltő boltíve. Az épület kiemelkedő értéke volt a 17. századi monumentális főoltár. Érdekessége, hogy a római tervektől eltérően a lublini kézművesek az úgynevezett lublini reneszánsz stílusban építették. 1752-ben tűzvész pusztította el. A templom barokk stílusú újjáépítésekor készültek Józef Majer barokk freskói a kincstár bolthajtásain. A jezsuita rend feloszlása után az épület a trinitáriusoké lett, majd az osztrák megszállás idején (1797) katonai raktárként is használták. 1826-tól lett újra katedrális.
Trinitárius templom (Harangtorony)Az 1693/1699-ben a régi jezsuita kollégium helyén épült. Eredetileg harangtoronykent volt használatos. Neve a trinitárius egyházhoz kötődik, akik a jezsuiták után átvették a kolostor épületét. Az épület belsejében vallási tárgyak és szakrális szoboremlékek láthatóak. A 42 m magasan fekvő erkélyről csodálatos kilátás nyílik a városra. Hosszasan gyönyörködhetünk innen Lublin tereiben és zöld parkjaiban.
Krakkói kapuA város legfőbb jelképe nevét a Krakkóba vezető főútról kapta. Az 1341. évi tatárjárás után építették a 14. században a város védelme érdekében. Az épület két részből áll: az egyik az igazi bástyaszerű, a másik a melléktorony. Érdekessége, hogy 1/3 magasságig négyszögletű. Masszív toronyrészét barokk toronysisak fedi, csúcsán Stanislaw August Poniatowski király monogramja található (S. A. – Stanislaus Augustus). Eredetileg a kapu vörös téglából épült gótikus stílusban. A kapu felett az őröknek tornácokat alakítottak ki. A kapu átjáróját vasráccsal zárták. A Krakkói kapu körül mind északi, mind déli irányban magas falak védték a betolakodóktól a városlakókat.
A Zlota (arany) utca végén áll a Dominikánus templom. Homlokzata monumentálisan emelkedik ki a házak közül. A templom elődje a 13. században épített dominikánus fatemplom volt. Ezt követte a Nagy Kázmér által 1342-ben építtetett és később tűzvész által elpusztult 14. századi gótikus templom és kolostor. A jelenlegi templomot a 17. század elején lublini reneszánsz stílusban alakították ki. Belső kiképzése barokk-rokokó. Apró érdekesség, hogy a templomban két szószék van, emlékeztetve az egykor itt lezajló hitvitákra az ariánusokkal. Mások azt állítják, hogy az egyik szószék a szentlecke, a másik az evangélium felolvasására készült. A templom legérdekesebb látnivalója a főbejárattól jobbra lévő kápolnában egy ismeretlen festő képe, amely Lublin égése 1719-ben címmel a város egykori képét mutatja meg.
VárosházaAz Ulászló terén található Városháza Alexander Groffy tervei alapján épült 1827/1828-ban. Az épületet a leégett Karmelita templom és kolostor maradványaiból építették. Itt található Dombecki Münchenbol híres festménye, a Zajaczek generális bevonulása Lublinba.
Az Odera-parti Szczecin annak ellenére fontos kikötőváros, hogy több, mint 65 km-re fekszik a tengertől. A kikötőben tengerjáró és folyami hajók is közlekednek, a várost a folyó és a csatornák Berlinnel kötik össze. Szczecin az évszázadok során fontos (Hanza) kereskedelmi és ipari központ, valamint vajdasági székhely volt. Svéd, majd porosz uralom után csak 1918-ban került vissza Lengyelországhoz. A város jelentős, mintegy 20% zöld területtel rendelkezik.

A VIII. század közepén, a jelenlegi Várdombon szláv vár épült, két évszázaddal később pedig a lábánál szláv váralja. Ma a Pomorski Hercegek Vára (16.-17. sz.) – észak Európa legnagyobb reneszánsz rezidenciája – uralja a dombot, jelenleg fő kulturális központ. Szczecinben született Zsófia Friderika Auguszta Anhalt-Zerbst, a későbbi II. Katalin cárnő. 30 évvel később szintén itt látta meg a napvilágot későbbi menye Zsófia Dorottya Lujza von Württemberg (I. Pál második felesége), vagyis Maria Fjodorovna, akit Oroszországban a „cárok anyjának” neveznek. A Szczecinbe látogató turisták a város legizgalmasabb helyeit az 1993-ban kijelölt piros útvonalon (szaggatott piros jel) haladva ismerhetik meg. Az útvonal a Főpályaudvartól indul az Óvároson és környékén keresztül halad. A jelzés mentén a legérdekesebb gótikus műemlékek találhatók: Szt. János Evangélista templom (14. sz.), Régi Városháza (14. sz.), Szt. Jakab Bazilika ( 14.-16.. sz.), Hét Köpeny - Hajadon Bástya (14. sz.), valamint a Szt. Péter és Pál templom (14. sz.). Reneszánszkori a Pomorski Hercegek Vára (14. sz.) valamint a Loitz család háza (16. sz. közepe). A barokk stílust a Parti és Királyi Bástya (18. sz.), a Pomorski Államok Szejmjeinek Palotája (jelenleg a Nemzeti Múzeum Igazgatósága), Grumbkow Palota („Pod Globusem”), Sasos Szökőkút (1732) és Flóra istennő szobra (18. sz.) képviselik. Klasszicista stílusban épült Velthusen Palotája (18. sz.) – jelenleg Zeneiskola. A város reprezentatív része, a turisták által legszívesebben látogatott, Szczecin tengerhez való közelségét jelképező része az 500 m hosszú Waly Chrobrego promenád, gyönyörű teraszokkal. A promenádról kitűnő kilátás nyílik, szomszédságában pedig a monumentális középületek találhatók. Ezen a helyen rendezik minden évben a tengeri vitorlás találkozókat, 2007-ben itt volt a The Tall Ship’s Races végállomása, nyáron itt szervezik meg a
legnagyobb szczecini rendezvényt, a Tenger Napjait, melynek fő attrakciói a sztárok koncertjei, művészeti előadások, sportjátékok, vetélkedők, vízi parádé valamint a tűzijáték. A színházak, a filharmónia, a Szczecini Opera és Operett a szórakozás széles skáláját kínálják, a számos mozi, pub és disco pedig, sokféle zenét és élő előadást.
Katowice a dél-lengyelországi Felső-Szilézia kulturális és gazdasági központja. Az ipari műemlékek és hangulat kedvelőinek a város meglátogatása igazi élmény, mivel Szilézia és Katowice a lengyelországi ipar bölcsője. A városban sétálva lépten-nyomon találkozunk a 19. századi ipari építészettel, amit átszőnek a modern épületek. Katowice sok környező iparvárossal kapcsolódik össze infrastrukturálisan és iparát tekintve egyaránt. Az így kialakult agglomeráció Lengyelország egyik meghatározó iparközpontját hozta létre.
SzénmúzeumBędzin várát Nagy Kázmér alapította. A durva szikladarabokból épített várat több szakaszban, 1250 és 1350 között emelték. Mai formáját 1834-ben nyerte el, amikor Franciszek Maria Lanci romantikus szellemben, neogótikus stílusban építtette át. A várban ma a Szénmúzeum tárlatait tekinthetjük meg.
Sziléziai MúzeumA múzeumban gazdag, a környékre jellemző geológiai, ásványtani és állattani kiállítás látható, emellett érdemes megemlíteni a 19. és 20. századi lengyel festészet alkotásasit bemutató gyűjteményt is.
Sziléziai felkelés emlékműve


Częstochowa a világ egyik fő zarándok központja. Hatalmas kulturális és nemzeti örökséggel, értékes műemlékekkel rendelkező város, mindamellett modern, széles infrastruktúrával és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezve. Kilenc főiskola működik itt több mint 40 ezer főiskolai hallgatóval. Częstochowában eltöltött idő nem fog feledésbe menni, fel lehet itt tárni a sugárutak különleges atmoszféráját, a kolostort, műemlékeket, múzeumokat és galériákat körülvevő utcák varázsát.

A pálosok kolostorja a világ egyik fő zarándok központja, és a legnépszerűbb lengyelországi Szűz Mária-szentély. A częstochowai Fekete Madonna, melynek csodatévő erőt tulajdonítanak, Jasna Góra legféltettebb kincse. A kolostort az Ulászló opolei herceg meghívására 1382-ben Magyarországról ide érkező pálos szerzetesek alapították. Lovagtermében a kolostor történetének jelentősebb eseményeit ábrázoló 17. sz. végi festmények láthatóak. A refektórium mennyezetét Karl Dankwart stukkói díszítik. A Kincstárban arany -és ezüstedények, miseruhák, falvédők és fogadalmi ajándékok láthatóak a kihelyezett tárgyak között. A kolostor sok történelmi vihart túlélt, közülük a legnevezetesebb a svédek 1655-ös, 40 napig tartó ostroma. Jasna Góra legjelentősebb épülete azonban kétségtelenül a Szent Kereszt és Szűz Mária Születése-bazilika,
mely mai formáját 1692 és 1728 között nyerte el. Főoltárának és mennyezetének barokk díszítése rendkívül magas kvalitásról árulkodik. A legfontosabb látnivaló az ún. Fekete Madonna kegyszobor, mely a katolikus hívők legfontosabb szentképe Lengyelországban. Valószínűleg 1434-ben festették egy régebbi bizánci ikonra, melyen az eredeti Fekete Madonna volt. Figyelemre méltó még a 20. századi Utolsó vacsora-kápolna, valamint a kolostordombra vezető négy kolostorkapu, a Lubomirski-kapu, a Szaniszló Ágost-kapu, a Szomorú Szűz Mária-kapu és a Bank (vagy Jagelló)-kapu.
A város nem csak Lengyelországban híres – ez a város szülöttével, nagy csillagásszal, Kopernikusszal összefüggő gazdag tradíciónak, a híres toruni mézeskalácsok ízének valamint Európa egyik legszebb, évszázadokon át változatlan toruni óváros hangulatának köszönhető. A középkori Toruń Európa e részének vezető gazdasági és kulturális központja volt. Virágkorának öröksége a jól megőrzött épületegyüttes, melyet a legnagyszerűbb gótikus építészeti alkotások között tartanak számon.
A Keresztelő Szent János és János Evangélista-székesegyházról a legkorábbi adatok 1250-ből valók. Az impozáns épület háromhajós, gótikus csarnoktemplom. A katedrális legrégebbi, ma is látható része a szentély. A számos oldalkápolnára nyíló főhajót Hans Gotland fejezte be a 16. század elején, míg a torony 1433-ból való. Műalkotásokban rendkívül gazdag barokk belső tere külön figyelmet érdemel. A jobb oldali hajóban egy 13. századi baptisterium, valamint Kopernikusz mellszobra és síremléke látható. A bal hajó egyik képén a lengyel zászlót lobogtató Krisztus alakja látható.
Az ország egyik legszebb gótikus városházáját az óváros központi terén, a Straromiejski téren találjuk. A 14. században kezdték építeni, később többször átépítették. A 17. század eleji átépítés során az épületet a holland reneszánsz stílusjegyeivel gazdagították. Az impozáns épület négy sarkát fiatornyok díszítik. Az egykori Városháza 1681 óta a Helytörténeti Múzeumnak ad otthont. Pincéjében a festett üvegablakok mellett középkori kép -és szoborgyűjtemény látható. A földszinti bírósági termekben freskók és képek vannak, a posztócsarnokban pedig a város céheinek emlékeit állították ki. Az első emeleten található Királyi teremben uralkodói arcképek vannak kiállítva, a szomszédos helyiségben a 19. századi lengyel festészet remekeiből létrehozott kiállítás tekinthető meg. A Polgárok terme az arisztokrácia összejöveteleinek volt a színhelye. Az ún. Szenátorok termének mennyezetmezőiben néhány pannonkép utal a magyar kapcsolatokra. Az egykori Fegyvertárban külföldi külföldi képzőművészek alkotásai láthatóak.
Szűz Mária-templomA templomot a ferences szerzetesek számára építették 1270 és 1300 között, gótikus stílusban. A keleti oromzat díszítése szokatlanul gazdag. A déli mellékhajó falát 14. század végi freskók borítják, az északi mellékhajóban látható, 16. századi, manierista orgonakarzat pedig a legrégebbi egész Lengyelországban. A szentélyben alakították ki 1636-ban III. Zsigmond és nővére, Vasa Anna mauzóleumát.
Szent Jakab-templomA város építészeti szempontból legjelentősebb műemlékét, a háromhajós, gótikus Szent Jakab-templomot a 13.-14. században emelték a ciszterciek. Eredetileg tisztán bazilikális elrendezésű volt, tehát a mellékhajók alacsonyabbak voltak a főhajónál. A bal hajóban 14. századi freskók, valamint 17. századi képek és szobrok láthatóak. A főhajó legszebb látványosságai a rokokó szószék és a barokk főoltár. A jobb oldali hajóban a 14. századi gótikus feszület érdemel megkülönböztetett figyelmet.
A Német Lovagrend váraA Lovagrend államának a malborki vár megépítése előtt Toruń volt a központja. A várat a 13. században építették, majd a 14. században bővítették. 1454-ben, amikor a város népe fellázadt a lovagok ellen, a várat lerombolták, csupán a latrinatorony, illetve a pincék és kerengők egyes részei állnak még napjainkban is. Az 1489-ben itt épített késő gótikus ház a Szent György-testvérület gyűléseinek adott otthont.
Ferde-toronyAz építmény Toruń egyik legkülönlegesebb látványossága. A város régi védelmi rendszerének részét képező tornyot feltehetően a 14. század első felében építették. Érdekesség, hogy bár falainak iránya jelentősen eltér a függőlegestől, a később kialakított födém tökéletesen vízszintes.
Zakopanét a lengyelek már régóta az ország téli fővárosaként tartják számon. A település egyrészt tökéletes helyszín a pihenésre, hiszen kitűnő hegyvidéki üdülőhely, másrészt a téli sportok szerelmesei számára is valóságos paradicsom. A várost nem csak télen, hanem a nyári hónapokban is rengeteg turista keresi fel, nagy részük a csodálatos hegyi túraútvonalak miatt.
Podkarpackie vajdaság egyik legnagyobb idegenforgalmi atrakciója a Solina Tó. A tó partján fekvő Solina - kis, hangulatos turista falu - vízisportok központja. Lehet itt vitorlázni, vízi kerékpárt bérelni, windsurfőzni, fürdeni (biztonsági okok miatt csak erre kijelölt helyeken!), búvárkodni vagy sétahajóról megcsodálni az igazán festői környéket.
A Tátrában összesen körülbelül 240 kilométer hosszúságú gyalogos turistaútvonal vehető igénybe. A turisták biztonságára egész évben a helikopterrel felszerelt Önkéntes Tátrai Mentőszolgálat vigyáz. Az egész Tátrát jelzéssel ellátott turistaútvonalak hálózzák be, ezeket egyéni látogatók ugyanúgy használhatják, mint kirándulócsoportok. Az útvonalak különböző nehézségi fokozatúak, az egészen könnyűektől a veszélyesebbekig, amelyeket a túrázók biztonsága érdekében láncokkal és kapaszkodókapcsokkal láttak el.
Az előírások értelmében az iskolai és szervezett csoportokat tapasztalt hegyi vezetők irányítják. Az egyéni turisták akkor kereshetik fel a megjelölt útvonalakon kívül eső szirteket és hágókat, ha hegyi vezető is megy velük, aki legfeljebb 5 fős csoportot vihet magával.
Információ:
TPN Központi Turisztikai Információ
tel: 00 48 18/ 20 637 99, 8.00-16.00-óra között.
Lengyelország legismertebb és egyik legrégebbi síterülete és egyben legmagasabb hegyvidéke (Rysy 2499 m) a Tátra. A lábánál helyezkedik el Zakopane városa. A XIX. század '70-es éveiben vált kedvelt gyógyüdülőhellyé, majd turista és síközponttá fejlődött ki. Éghajlata kimondottan hegyvidéki. Az átlaghőmérséklet még júliusban sem haladja meg a 15 °C-ot. Csapadékának kb. 40%-a hó, mely novemberben már esik. A hegyekben a hótakaró rendszerint a legnagyobb vastagságot március második felében éri el, ilyenkor a tavaszi napsütésben a legjobbak a síelési viszonyok. A szezon általában május elejéig tart.
Tátra az egyetlen alpesi típusú hegyvonulat Közép-Európában. Több mint 45 évvel ezelőtt nemzeti parkká nyilvánították a térséget (Tatrzanski Park Narodowy ¬ TPN). A sí sportnak Zakopanéban több mint 100 éves tradíciója van. Nem véletlenül nevezik a lengyel síelés bölcsőjének és fővárosának. Zakopanéban és közvetlen környékén összesen kb. 50 kisebb-nagyobb felvonó található. A pályák is nagyon különbözőek: a tanulásra kiválóan alkalmas tisztásoktól az igen nehéz lesiklópályákig minden kategória megtalálható. Zakopanénak a Krokwia és a Nosal lábánál fekvő része a tradicionális lengyel síelés központja, ahol többek között síugró sáncok, téli stadion és futó pályák találhatók. Innen keletre emelkedik a Nosal-hegy (1206 m), melyen a FIS által elismert szlalom pálya van.
Zakopane bővelkedik különböző szálláshelyekben. A négy csillagos szállodától a turista menedékházakig minden kategóriájú szállás megtalálható. Síterületeit több részre lehet felosztani a pályák elhelyezkedése alapján. A Nosal-hegy lejtőin találjuk Lengyelország legjobban felszerelt sípályáinak egykét. A felvonók és pályák folyamatos fejlesztés alatt állnak, még a síszezon alatt is szüntelen a karbantartás.
Információ:
Centrum Informacji Turystycznej, Zakopane, ul. Kościuszki 17.
Tel: 00/48/18/2012211
www.zakopane.pl
www.zakopane.top.pl
Ajánlott útvonal: Budapest - Parassapuszta - Banska Bystrica - Ruzomberok - Dolny Kubín - Trstena - Chyżne - Zakopane
Szczyrk a Beszkidek téli sport fővárosa, a Skrzyczne és a Klimczok hegyek veszik körül. A város központja 460 m magasan található, de vannak 900 méteren fekvő részei is.
A városban az első székes felvonót 1958-ban adták át a síelőknek. A felvonó felső állomása 1257 méter magasan található. A síelési szezon december elején kezdődik és április elejéig tart. A legjobb hóviszonyok általában februárban vannak. Az átlag hótakaró a városban 30 cm és 50 cm a hegyekben. Éghajlatának különlegessége, hogy nem fúj olyan erősen a szél, mint például a Tátrában vagy a Karkonosze hegységben.
Az utóbbi időkben nem csak a síelők, hanem a snowboardozók egyik kedvenc helye is. A pályák snowboardozásra is alkalmasak. A területén még 4 síugró sánc és sífutó pálya is található. A számos pálya különböző nehézségű, ezért a kezdőtől a profiig mindenki ki tudja választani a számára legmegfelelőbbet. Kimondottan gyerek felvonó és pálya is várja a legkisebbeket. A felvonók és a pályák két fő központhoz tartoznak. Az egyik a "Czyrna-Solisko" Síközpont a másik a Centralny Ocerodek Sportu (C.O.S.). Magában Szczyrkben több mint 8000 szálláshely várja a turistákat. Egyéb kikapcsolódási lehetőségek: szauna, uszoda, kondi terem, tekepálya.
Információ:
tel.: 00 48 33/817 89 26
www.szczyrk.com.pl
www.beskidy.pol.pl/narty
Ajánlott útvonal: Budapest - Sahy - Banská Bystrica - Oravsky Podzámok - Korbielów - Żywiec - Bielsko-Biała - Szczyrk
Szklarska Poręba a festői szépségű Kamienna folyó völgyében fekszik. Legalacsonyobb pontja 440 m. A legmagasabb csúcsa 1309 m. A város a Szudéta-hegység egyik legnagyobb települése tipikusan hegyi klímával és sok napsütéssel. Az időjárási visszonyok hasonlóak az alpesiekhez. A hó kb. 110 napig megmarad, a februári átlaghőmérséklet -3 °C.
A Szklarska Poręba-Jakuszyce különleges terepviszonyainak köszönthetően Európa egyik legjobb sífutó területe. Karpacz mellet a legnagyobb síközpont a Nyugati Szudétákban, ahol egyaránt megtalálhatók a könnyebb és a nehezebb pályák is a Szrenicán ill. a város központjában.
Információ:
tel.: 00 48 75/717 24 94
www.saptsit.com.pl
www.sudety.it.pl
Ajánlott útvonal: Budapest -Bratislava - Brno - Hradec Králové - Jicín - Harrachov - Jakuszyce
Tátrai Nemzeti Park
A Tátrai Nemzeti Park területén több mint 500 barlang található (részletes információ: www.panda.bg.gda.pl). Ezek többsége nem látogatható, 42-t közülük azonban a turisták is felkereshetnek, a TNP irodájának megfelelő engedélyének beszerzése után.
A korlátozás nélkül felkereshető barlangok, amelyekben turistaútvonalak vezetnek
Mrozna (Koscieliskói-völgy)
Raptawicka (Koscieliskói-völgy)
Mylna (Koscieliskói-völgy)
Smoczna Jama (Sárkánybarlang - Krakkói-szoros)
Dziura (Lyuk felé-völgy)
A Koocieliskói-völgy barlangjait a völgy kijáratánál szolgálatot teljesítő erdésztől vásárolt belépőkkel lehet felkeresni.
Árak: normál ¬ 2,50 zł, kedvezm. ¬ 1,50 zł.
Bieszczady területe igazi paradicsom az érintetlen természetet és nem hétköznapi élményeket kereső kerékpáros turizmus rajongóinak. Bár az uak és az útvonalak néha nehezek és eléggé fárasztóak, az itteni táj szépsége, mely az útvonalak minden szakaszán egyre új meglepetésekkel várja az odaérkezőket, teljes mértékben kompenzálja a kitartók erőfeszítéseit.
1. - Indulás: Baligróg falu. Az ottani parkból indulunk Bystre falu irányába. Kb. 15 perc múlva jobb oldalon kezdödik Przełęcz Żebracza hágó felé vezető út. Tovább haladunk asztfaltúton és 4 km után Bystre faluban vagyunk.
- Fölfelé indulunk Jabłonka patak felé
- Łubne falu Jawor hegyen - természeti rezervátum. Kezdődik a fekete útvonal. Kis templom mellett jobbra fordulunk.
- erdei utak elágazásánál balra indulunk a fekete útvonalon. Eléggé nehéz szakasz.
- ismét útelágazás. Jobbra kanyarodunk és csúcs felé megyünk. Ez lesz az útvonalnak a legnehezebb szakasza. Aztán ismét kezdődik a fekete jelzésű útvonal, mely felvezet a csúcsra.
- Tovább indulunk. A következő elágazáson megint jobbra kanyarodunk elhagyva az útvonalat. Tovább erdei úton haladunk és a következő elágazáson jobbra fordulunk "Rebe" diákcamping felé. Hosszú lefelé vezető úton haladunk.
-"Rebe" diákturistaszállás. Onnan egyenesen haladunk ismét Bystre falu irányába. 3 km. után kezdödik Baligród-Cisna főút. Ezen a helyen balra kanyarodunk és pillanatokon belül ismét Baligródban vagyunk.
2. - Indulás: Baligród. Ottani parkból indulunk Bystre falu felé. 500 m után útkereszeződés. Balra fordulunk. Az út föl felé halad Lipowiec és Berdo hegyek között. Fönt jobb oldalon látszanak Durna és Łopiennik csúcsok. Itt kezdődik lefelé vezető szakasz. Lent, patak elött jobbra fordulunk és onnan erdei úton tovább haladunk.
- Radziejowa. Itt jobbra fordulunk. Pár percen belül az erdőből egy tisztásra futunk. Tovább fölfelé megyünk Hyrcza hágóra.
- Hyrcza hágó. Mezei úton Dolina Łopienki völgy felé haladunk.
- Łopienka völgy. Patak fölött vezető úton haladunk lefelé. Kezdődik egy aszfaltút. Közvetlenül útkereszteződés előtt lesz egy kis híd a patakon, itt jobbra fordulunk.
- "Siwe Wigry" természetvédelmi terület. Mellette autóparkoló. Egyenesen haladunk a Solinka patak felé, meredek, erdővel borított hegyoldalak között.
- Buk nevü erdei település. 4 km és 2 híd után következik Dążyca település. Útkereszteződésen jobbra fordulunk, Cisna falu irányába.
- Cisna falu központjában útelágazás. Egyenesen haladunk észak-nyugat irányba. 3 km után Habkowce falu következik. Falu után az út fölfelé, Jabłońska Góra csúcs felé vezet.
- Jabłońska Góra csúcs. Kezdődik a lefelé vezető élesen kanyarodó út.
- Jabłonki falu. Innen kényelmes út a Jałonka patak mentén fut.
- Híd után következik utolsó 2 km.-es szakasz aztán Baligród.
3. -Indulás: Jabłonka falu parkolójából indulunk észak-kelet irányba. Kis templom mellett az aszfaltútról balra fordulunk.
- Útelágazás. Még egyszer balra fordulunk, most dél felé haladunk, Kołowice faluba.
- Kołowice falu maradványai. Gyönyörű tájak. Meredek utakon lefelé haladunk rétek és legelők felé.
- Hátunk mögött Wysoki Dział csúcs. Innen lélegzetállító a látvány. Tovább meredek, köves úton lefelé indulunk.
- Balra fordulunk Cisna-Baligród főút felé.
- Baligród.
Kerékpárboltok, szerviz és javító, kerékpáralkatrészek találhatók Sanok-ban, Lesko-ban, Ustrzyki Dolne-ben


Gépkocsival történő utazás esetén a jogosítvány, a forgalmi engedély és a kötelező biztosítás megléte elengedhetetlen, de a biztosítási zöldkártya is kötelező. Ezt elutazás előtt feltétlenül ki kell váltani a magyar biztosítónál. Ha valaki nem a saját gépkocsijával utazik, szerezzen be lengyel vagy angol nyelvű, közjegyző által hitelesített meghatalmazást a tulajdonostól.
Autópályadíjak
A lengyel autópályák közül az A1-es, A2-es, A4-es és az A8-as autópályák fizetősek kapusrendszerben.
A díjak az alábbi oldalon találhatók:
http://autostrady.pl/index.php?option=com_content&task=view&id=17&Itemid=66
Sebességkorlátozások
Személygépkocsik, motorbiciklik és 3500 kg-ot meg nem haladó járművek:
Lakott területen belül: 50km/h
Lakott területen kívül: 90 km/h
Kétsávos gyorsforgalmú autóúton: 100km/h
Egysávos gyorsforgalmú autóúton: 110 km/h
Négy sávos gyorsforgalmú autóútón: 100 km/h
Autópályán: 120 km/h
Egyéb lényeges előírások
-az országjelzés a gépkocsi hátsó ablakán kötelező
-minden utas köteles bekapcsolni a biztonsági övet, aki elöl ül és aki hátul ül az is
-gyermekek 12 éves korig gyerekülésben utazhatnak
-autóvezetés közben csak fülhallgatóval vagy kihangosítóval telefonálhatunk
-a tompított fényszórók használata országúton és lakott területen egyaránt, egész évben kötelező
-az ország területére nem lehet belépni olyan sötétített üvegű személygépkocsival, amelyen a sötétítés mértéke meghaladja az ablaküveg felületének 75 %-át
-ittas állapotban szigorúan tilos vezetni, a megengedett véralkohol szint: 0,2 ezrelék. Ha a véralkoholszint meghaladja a 0,5 ezreléket az már bűncselekménynek minősül és 2 évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után.
-a téli szezonban általánosan nem kötelező a hólánc birtoklása, de a hegyvidéki területeken külön közlekedési táblák rendelkezhetnek erről, elsősorban a teherautók esetében.

Hivatalos megállóban válasszon taxit. Ezek: MPT TAXI, SAWA TAXI és MERC TAXI. Ezek a cégek, bár nem a legolcsóbbak, nem fogják becsapni. Lényegében mindig olyan taxit válasszon melyen egy név vagy egy cégnév van feltüntetve, ezek a sofőrök számonkérhetőek a cégen keresztül tetteikért. A repülőtértől az óvárosig a szállítás 40 PLZ-be kerül (1-es nappali tarifa)(€10 US). A pályaudvarról az Óvárosba a legjobb ár 15 PLZ körül van de elfogadható 18 PLZ-ig (nappal és éjszaka). (http://www.warsawshotel.com/transport-2_hu.htm)

Lengyelországban a távolsági buszjáratokat regionális közlekedési vállalatok (PKS) üzemeltetik. A távolsági autóbusz járatokra a jegyárak hasonlóak a vonatjegy árakhoz. Diákoknak érvényes igazolvány esetén kedvezmények járnak. Kisebb települések között kisbuszok közlekednek, ezek menetdíjai sokszor kedvezőbbek az autóbuszokénál.
Távolsági autóbuszjáratok:
http://www.rozklady.pl/index.php

A lengyelországi vasúthálózat fejlett. A legtöbb helységbe el lehet jutni vonattal. A legnagyobb városok között Intercity (expressz) vonatok közlekednek, a menetrendeket pályaudvarokon ill. az interneten találjuk meg. Magyarországról közvetlen vonat indul Krakkóba, Varsóba és Katowicébe.
A lengyel vasúttársaság honlapja:
Intercity jegyrendelés:
http://www.intercity.com.pl/?page=home_page
Közvetlen járatok Magyarországról:

A nagyvárosokban jól fejlett a tömegközlekedés. Gyakorlatilag mindenhova el lehet jutni autóbusszal vagy villamossal. A fővárosban metró is jár, Gdyniában, Lublinban és Tychyben pedig trolibuszok. A kisebb településeken jól működnek a helyi és a zónaközi autóbuszjáratok. Lengyelországban nehéz egy általános tömegközlekedési modellt felállítani, mivel minden város saját hatáskörében oldja meg ezt a kérdést. A számos különbség ellenére bizonyos szabályok mindenütt egyformák.A városi tömegközlekedést csak akkor lehet igénybe venni, ha van érvényes jegyünk. Ennek hiánya esetén büntetésre számíthatunk. Jegyet (általában ugyanolyan jegyek érvényesek a villamosokon, autóbuszokon és a metrón) a „Ruch” pavilonjaiban és egyes élelmiszerboltokban lehet vásárolni, illetve számos városban a járművezetőnél is.
A jegyek árai és fajtái különbözőek. Számos városban kaphatók un. időjegyek. Ezek típusai különbözőek. Előfordulnak órás, napi, háromnapos, heti és havi és egyéb jegyek. Azok a turisták, akik úgynevezett turista kártyával rendelkeznek, számos városban ingyenesen vehetik igénybe a városi tömegközlekedést. A részleteket azonban a Turista Információs pontokon kell megérdeklődni. Nagyobb csomagok, kerékpár és állatok szállításához külön jegyet kell kezelni. Viszont érdemes tudni, hogy némelyik városban az időtartamra szóló jegyekben benne van a csomagok szállítása is. A városi tömegközlekedést igénybe vevő utas köteles a jegyét felmutatni a Városi Közlekedési Vállalat dolgozójának a kérésére, akinek előzőleg igazolnia kell magát.
Belföldi repülőjáratok
Lengyelország az alábbi belföldi repülőterekkel rendelkezik:
Gdansk

A bankok általában 8.00-18.00 között tartanak nyitva, szombaton viszont csak egy részük és általában 13.00-ig. Kisebb városokban ennél rövidebb a nyitvatartási idő. Általában 8.00-18.00 között tartanak nyitva.
Pénzváltás
Lengyelországban nem jelent problémát a pénzváltás, főleg a nagyobb városokban és településeken. Érdemes azért megjegyezni, hogy forintot nem mindenhol tudunk váltani. Természetesen Krakkóban, Zakopaneban és környékükön ez sem probléma. A pénzváltó helyeken angolul vagy németül tudunk kommunikálni.

Akik Lengyelországba utaznak nem kell tartaniuk attól, hogy problémájuk lesz a postai szolgáltatásokkal. Szinte minden, még a legkisebb településen is, lehet bélyeget vásárolni és megtaláljuk a jellegzetes piros postaládát. A Lengyel Posta kétféle levélküldési szolgáltatást nyújt: elsőbbségi és gazdaságos. Az első valamivel drágább (Lengyelországon belül 2 zl, Unión belül valamint Oroszországba és Izraelbe 3 zl), de biztosak lehetünk benne, hogy hamarabb ér oda, Lengyelországon belül a címzett másnap kapja meg a levet, Unión belül 3 nap után. A gazdasági levél olcsóbb (Lengyelországon belül 1,30 zl, Unión belül valamint Oroszországba és Izraelbe 2,40 zl), de később kézbesítik – 3 ill. hét nap után.
A nagyobb városokban a postákon idegen nyelven, elsősorban angolul, is kaphatunk felvilágosítást.
A posták hétköznap általában kora reggeltől estig vannak nyitva ill. szombaton délutánig. Általában10-től 18 óráig és 9 – 14-ig. A főposták a nagyvárosokban általában tovább vannak nyitva.
Bővebb információkat a következő weboldalon kaphatunk:
999 – Mentőszolgálat
998 – Tűzoltóság
997 – Rendőrség
Mobiltelefonról: 112 – mindig a tartózkodási helynek megfelelő rendőrséghez kapcsol, mely szükség esetén riasztja a többi szolgálatot.
A magyar mobiltelefonok természetesen Lengyelországban is használhatók a roaming szolgáltatás segítségével. Arról, hogy az egyes szolgáltatók esetében a roaming használata automatikus vagy aktiváláshoz kötött, az illetékes magyar mobiltelefon-társaságnál lehet érdeklődni.
Magyarországi mobiltelefonról a hívás ugyanúgy kezdeményezhető, mint lengyelországi mobiltelefonról (Lengyelország területén a lengyel partnerszolgáltató jelentkezik be).
A mobilszolgáltatók listája ezen a linken érhető el.


Jelenleg Lengyelországban jól kiépített a közellátás és a nem közellátás, valamint az ezt kiegészítő magán orvosi ellátás hálózata. Szükség esetén igénybe lehet venni az orvosi alapellátást, valamint biztosított a szakorvosi és kórházi ellátás is.
A közellátáshoz tartozó egészségügyi intézménynél jelentkező biztosított köteles bemutatni az egészségbiztosítási kártyáját. A közellátáshoz tartozó egészségügyi intézmény szakorvosánál tett látogatáshoz szükség van a körzeti orvos beutalójára. Egyedül az életet vagy terhességet veszélyeztető esetekben nyújtanak ellátást a szükséges beutaló nélkül.
Attól a pillanattól, hogy Lengyelország belépett az Európai Unióba, a tagországok minden állampolgárának joga van un. sürgős esetekben az ingyenes, orvosilag szükséges ellátáshoz ugyanolyan jogokkal, mint a lengyel állampolgároknak. Azonban elutazás előtt, az orvosi ellátás koordinálásának az EU össze államában érvényes rendszere szerint be kell szerezni az ellátást garantáló Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EKUS). Kétoldalú szerződések alapján ilyen ellátásban részesülhetnek Oroszország és Albánia állampolgárai is.
A többi turistának utasbiztosítást kell kiváltani a saját országukban. Amennyiben nincs biztosításuk, a Lengyelország területén igénybe vett orvosi ellátásért fizetni kell.
A közellátáshoz tartozó intézmények mellett Lengyelországban működnek nem a közellátáshoz tartozó és magán intézmények is, amelyek teljes körű ellátást nyújtanak, a kórházi kezelést is beleértve. Azonban ezek igénybevétele teljes egészében térítésköteles. Szükség esetén a biztosítással nem rendelkezők igénybe vehetik a közellátáshoz tartozó egészségügyi intézmények szolgáltatásait is. A fizetendő díjak általában alacsonyabbak, mint amit a magán egészségügyi intézmények szolgáltatásiért kell fizetni.

A lengyel gyógyszertárakban a gyógyszerek széles választékát lehet kapni. Akut betegségekre szedett gyógyszerek esetén érdemes a lakóhely szerinti országban kiállított recepttel rendelkezni, amit az esetek többségében elfogadnak. A nagyobb településeken legalább egy gyógyszertár éjszakai ügyeletet tart. A gyógyszertárak címét a helyi újságokban lehet megtalálni.

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.
Gépjárműlopás esetén:
Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.
Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:
1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.
2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.
3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.
Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.
Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

Segélyhívás
Lengyel turisztikai portál: http://www.lengyelorszag.travel/hu/
Az üzletek többségénak, a szupermarketeknek a nyitvatartási ideje azonos a nálunk megszokottal, azaz többnyire 08.00 és 20.00 között van. Szombaton 13.00 és 14.00 óra a megszokott zárási idő. Az éttermek, bárok a nagy üdülőhelyeken alkalmazkodnak a szezonhoz és a vendégek igényeihez. A hivatalok és hivatalos intézmények 08.00-tól 16.00-ig, a postahivatalok 07.00-től 19.00-ig tartanak nyitva.
Lengyelországban a magyarországi árakhoz hasonlókkal találkozhatunk. A szállodák és éttermek, valamint a közlekedés árairól itt olvasható általános tájékoztató. A megélhetés költségeiről, élelmiszerárakról, jegyek és élvezeti cikkek árairól itt található információ.

Lengyelországban a legtöbb kisváros és falu csendes és békés. Az üdülőhelyeken, különösen a nyári szünidőben, felbukkanhatnak ittas fiatalok - ilyenkor a legjobb, ha nem veszünk tudomást róluk (Vagy csatlakozunk hozzájuk...). A nagyvárosoknak ugyanazokkal a bűncselekményekkel és biztonsági problémákkal kell szembenézniük, mint a többi európai nagyvárosnak, így aztán nem árt az óvatosság. Ha gond adódik, a rendőrség segít. A nagyobb városokban napközben gond nélkül sétálhatunk. Előfordulhat, hogy megtámadnak idegeneket a belvárosokban, de az ilyesmi nagyon ritka. Minden nagyvárosnak vannak azonban veszélyes negyedei. Varsóban érdemes például elkerülni az Ulica Brzeskát és a környező Praga kerületet, Gdańskban az Orunia városrészt, Boroszlóban pedig az Ulica Kościuszki, az Ulica Traugutta és az Ulica Krasińskiego utcák környékét. Éjszaka még a városközpontokban is előfordulhat, hogy kirabolnak. Gdańsk óvárosát szervezett bandák járják, és a szemtanúk sem zavarják őket abban, hogy a turistákról letépjék a nyakláncot vagy elragadják a táskájukat. Abból indulnak ki, hogy a turista nem fog feljelentést tenni a rendőrségen, mert nem akar később a bíróságon megjelenni. A piactereken kerüljük a szerencsejátékokat, így a kockázást és az "itt a piros, hol a pirost", mert a játékosok többnyire csalók. Az éjszaka vezető autósok jobb, ha nem válaszolnak a civil ruhát viselő emberek jelzéseire. A lakott területeken kívül csak -a kék alapon fehér csíkról- felismerhető rendőrautó mellett álló, egyenruhás rendőrök állíthatják meg a az autósokat. A Lengyelországban tartózkodó külföldiek mindig tartsák maguknál útlevelüket, vagy valamely azonosításra alkalmas okmányt, vagy néhány fontos telefonszámot.
Ünnepek
Újév: január 1.
A munka ünnepe: május 1.
A lengyel alkotmány napja: május 3.
Szűz Mária mennybemenetele: augusztus 15.
A lengyel szolidaritás napja: augusztus 31.
Mindenszentek: november 1.
A lengyel függetlenség napja: november 11.
Változó dátumok:
Húsvét
Pünkösd
220V/50Hz

A lengyel konyha ízei, aromái sokban különböznek a magyar konyháétól, de hamar megszereti a magyar vendég. Számos jellegzetes lengyel étel van, amelyhez erős fúszereket, sok hagymát, fokhagymát használ a szakács. Különösen finomak a meleg előételek, melyeket kelvirágtól burgonyáig a legkülönbözőbb zöldségekből készítenek. Ilyen a bigos – káposztából és különféle húsokkal készül. Leveseik közül a chlodnik – hideg uborkaleves, a céklaleves, a sokféle húsleves, borscs, scsi a leggyakoribb A sülteket szívesen töltik meg gombával, májjal, velővel. Farsang nincs csőröge nélkül, Húsvétkor hagyományos fogás volt a töltött malac, ennek tölteléke libamáj, szarvasgomba, főtt metélt tészta, tojás, vaj, sáfránnyal, metélőhagymával, majorannával fűszerezve. Nagyon kedveltek a hal-, és a gombaételek.
| Jó reggelt/napot! | Dzień dobry! |
| Jó napot! | Dzieñ dobry! |
| Viszontlátásra! | Do zobaczenia! |
| Hogy hívnak? | Jak siê nazywasz? |
| Igen | tak |
| Nem | nie |
| Kérem! | Służę państwu! |
| Köszönöm szépen! | Dziêkujê bardzo! |
| Elnézést! | Przepraszam! |
| Sajnálom. | Przykro mi. |
Számok
| 1 | jeden |
| 2 | dwa |
| 3 | trzy |
| 4 | cztery |
| 5 | pięć |
| 6 | sześć |
| 7 | siedem |
| 8 | osiem |
| 9 | dziewięć |
| 10 |
dziesięć |
| 20 | dwadzieścia |
| 50 | pięćdziesiąt |
| 100 | sto |
| 200 | dwieśccie |
| 1000 | tysiąc |
| Mennyibe kerül? | Ile to kosztuje? |
| olcsó | tani |
| drága | drogi |
| kenyér | chleb |
| tej | mleko |
| zöldség | warzywo |
| gyümölcs | owoc |
| bor | wino |
| ásványvíz | woda mineralna |
| hús | mięso |
| szálloda | hotel |
| szoba | pokój |
| ágy | ³ó¿ko |
| fürdőszoba | łazienka |
| kulcs | klucz |
| ablak | okno |
| ajtó | drzwi |
| emelet | piêtro |
| éjszaka | noc |
Szórakozás
| belépőjegy | ocena |
| színház | teatr |
| mozi | kino |
| diszkó | dyskoteka |
| meccs | rozgrywka |
| Egészségére! | Na zdrowie! /do Pana, do Pani/ |
| táncol | tańczyć |
| bár | jednak |
| koncert | koncert |
| büfé | bufet |
